A Korond-patak. Először nem csinálnak semmit, és az a baj, aztán meg az, hogy, csinálnak
Fotó: László Ildikó
Elbontották a Korond-patakán megépített vízhozamlassító küszöböket, így többek között emiatt megnövekedett sókoncentrációval ömlik a patak a Kis-Küküllőbe – számolt be a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
2025. június 11., 22:232025. június 11., 22:23
2025. június 11., 22:242025. június 11., 22:24
Bíró Barna Botond közösségi oldalán szerdán este közzétett videójában beszélt arról, hogy a nemzetközi szakértők véleménye és javaslata ellenére a Korond-patakában munkálatokat végző cég emberei elbontották azokat a küszöböket, amelyeket vasárnap,
„Ez azt eredményezte, hogy innen, Parajdról mérgezzük a Kis-Küküllő vizét. (...) Három lehetőséget látok:
rögtön menesztik a két országos hatóság, a vízügy és a sóvállalat vezetőségét, hogy új vezetőkkel próbáljuk megoldani a helyzetet.
Kormányhatározattal hatáskört és jogköröket adnak a minisztériumok közötti bizottságnak,
vagy bevezetik a rendkívüli állapotot, és katonai rendeletekkel összpontosítják a felelősség- és hatáskört is egy helyre.
Most csak olyan haladás van, mint a Kőműves Kelemen balladájában. Nem ezt érdemli a Hargita és Maros megyei közösség.”
A legfrissebb, szerda késő délutáni mérések szerint a Korond-patak vizében a kloridionok koncentrációja 34 164 mg/liter (a tengervíz sótartalma körülbelül 35 gramm só literenként, ami egyenlő 35 000 mg/liter). A szerda késő délutáni mérések szerint a Kis-Küküllőben Parajd előtt csak 8–13 mg/liter a kloridionok koncentrációja, Parajd után viszont 15 207 mg/l. A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt a Maros megyei vészhelyzeti bizottság a gyulakutai és dicsőszentmártoni vízüzem leállításáról döntött.
{K1}
Jelentősen csökkent a Korond-patak és a Kis-Küküllő sókoncentrációja, miután elkezdték annak mellékpatakából kiszivattyúzni az édesvizet, hogy azt a parajdi sóbánya alatti szakaszon engedhessék vissza a mederbe.
A Korond-patak, a Szováta-patak és a Kis-Küküllő-folyó különböző pontjain végzett méréseket csütörtökön dr. Máthé István, a Sapientia egyetem csíkszeredai karának oktatója. Eredményeit és érdekes tapasztalatait a Székelyhonnal is megosztotta.
Jól látszott, hogy nagy erőkkel dolgozott a kivitelező pénteken a parajdi sóbányánál lévő lezárt veszélyzónában, ugyanakkor precíz szeizmológiai mérések is zajlottak.
A bányában dolgozott, ám a Salrom egyik alvállalkozójánál, a Sal Sindnél volt alkalmazva, ezért nem részesült segélyben az a nagyjából harminc személy, aki pénteken tüntetett a bányánál. Azt ígérték nekik, hogy nem hagyják magukra őket.
A kivitelező gőzerővel dolgozik a parajdi sóbányánál keletkezett gondok elhárításán: a vízügyi szakemberek szerint eddig 50 kilogrammnyi hal pusztult a sós víz szivárgása miatt. A szakértők egy újabb bánya építését is felvetették.
Közel jár már a kétszázhoz a székelyudvarhelyi készruhaiparból elbocsátott alkalmazottak száma. Helyzetük nem rózsás, ugyanis az új gyár indításával kapcsolatos remények szertefoszlani látszanak, és kevés a munkalehetőség a városban, illetve a környékén.
Közlekedési baleset történt Székelyudvarhelyen csütörtök délután 17 óra körül, amelyben egy személyautó elütött egy kerékpárost, aki kórházba került.
Másodpercenként tíz köbméternyi vizet engednek ki a bözödújfalusi víztározóból, ezzel hígítják a magas sókoncentrációjú Kis-Küküllő vizét. Mindemellett a zeteváraljai víztározóból kiengedett víz egy részét is felhasználják.
Nőtt a beszakadások mértéke a parajdi sóbányánál, egy másik mederbe kellett terelni a Korond-patakot, és el kellett bontani egy nemrég megépített fenékküszöböt – ezzel magyarázták meg a Korond-patak sókoncentrációjának szerdán esti növekedését.
Csak a szerencsén múlhatott, hogy korábban nem történt olyan súlyos hiba a Parajdon zajló munkálatok során, mint szerdán. Miként fordulhatott elő, hogy a szakértői tanácsokat felrúgva ökológiai katasztrófa szélére sodorta a térséget a kivitelező?
2 hozzászólás